A hajózható belvízi utak éghajlat-ellenálló képessége

Várt eredmény

A sikeres javaslatok támogatják az EU alkalmazkodási stratégiájának, az EU éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási missziójának, az európai vízreziliencia stratégiának, az EU felkészültségi stratégiájának és a közelgő európai éghajlat-alkalmazkodási tervnek a megvalósítását. A javaslatoktól elvárható, hogy hozzájáruljanak az alábbi eredmények mindegyikéhez: Az európai belvízi hajózható útvonalak, azok környezete és kapcsolódó infrastruktúrája integráltabb és fenntarthatóbb módon legyen kezelve, és váljanak klíma-reziliensebbé. A vízügyi infrastruktúrára (pl. aszály, árvizek, lassan bekövetkező események, ökológiai degradáció, valamint kaskád- és összetett események) gyakorolt éghajlati és környezeti kockázatok rendszerszinten hatékonyabban legyenek kezelve. Biztonságos, hatékony és megbízható hajózhatósági feltételek javuljanak. Költséghatékony és környezetbarát intézkedések – különösen természetalapú megoldások – kerüljenek azonosításra az érintettek bevonásával. Ezek javítsák a belvízi hajózható útvonalak klíma-rezilienciáját, miközben támogatják az integrált, többcélú előnyöket és elkerülik a versengő vízhasználatot, beleértve az országok és régiók közötti vízhasználatot is.

Hatókör

Indoklás Az EU-ban mintegy 42 000 kilométernyi hajózható belvízi útvonal található, amely egy 25 tagállamot átfogó hálózatot alkot. 2022-ben 122,1 milliárd tonnakilométer árut szállítottak belvízi utakon, ami az EU szárazföldi áruszállítási volumenének 5,1%-át teszi ki. A belvízi utak az egyik leginkább karbonhatékony áruszállítási módot jelentik, és szerepüket erősíteni kell, amint azt a 2021-es Bizottsági közlemény (NAIADES III) is hangsúlyozza. Miközben a belvízi utak, azok környezete és kapcsolódó infrastruktúrája a zöld átmenet középpontjában állnak, egyben az éghajlatváltozás és az ökológiai degradáció fenyegeti őket, amelyek súlyos zavarokat okozhatnak. Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai közé tartoznak a lassan bekövetkező és szezonális változások a vízellátásban és vízminőségben, a megnövekedett árvizek, valamint a hosszabb vízhiányos és aszályos időszakok. A téma célja a hajózható belvízi utak és a kapcsolódó, egymástól függő rendszerek klíma-rezilienciájának jobb megértése és javítása. A projektek tevékenységei A projekteknek az alábbi szempontokat kell mindegyikét érinteniük: Kezelni kell az EU vízi útjaira vonatkozó közös éghajlatmodellezési keretrendszer hiányát, és javítani kell az előrejelzéseket és prognózisokat a vízi utak rövid- és hosszú távú menedzsmentjének optimalizálása érdekében. Átfogó éghajlati kockázatértékelést kell végezni az EU hajózható vízi útjaira vonatkozóan a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) részeként. Ez az értékelés kiterjedjen a mobilitásra, az ellátási lánc biztonságára, a kritikus infrastruktúrára, a földrajzi és gazdasági kölcsönös függőségekre, valamint a többfunkciós vízrezilienciára. Fel kell becsülni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz szükséges beruházásokat, valamint a tétlenség költségeit. Gyakorlati információkat kell szolgáltatni a hatékony éghajlat-alkalmazkodási megoldások irányításához, amelyek maximalizálják a többcélú előnyöket (beleértve a biodiverzitást is), és biztosítják a belvízi hajózható utak integrált menedzsmentjét. Alkalmazkodási megoldásokat kell fejleszteni különböző vízi utakon. Természetalapú megoldások és természet-helyreállítást támogató megoldások.

Mit jelent ez a városok és régiók számára

Célja a hajózható belvízi utak és áruszállítási folyosók klíma-rezilienciájának növelése. Leginkább releváns a vízgyűjtő-gazdálkodási hatóságok, kikötői üzemeltetők, belvízi régiók regionális fejlesztési ügynökségei, valamint a Duna / Rajna / belvízi transznacionális programok számára. A projekt költségvetése körülbelül 12 millió euró; benyújtási határidő: 2026. szeptember 23.